A Ragnarök (vagy Ragnarøkkr, Ragnarøk, Ragnarok) („az istenek végzete”) a skandináv mitológiában a világ végén vívott csata, amelyet az Odin vezette istenek és a Lokit is soraiban tudó óriások vívnak majd meg. Ebben az összecsapásban nem csak a benne résztvevő istenek, óriások és teremtmények többsége hal meg, hanem a világon majdnem minden elpusztul.
A harcra épülő viking társadalomban a legnagyobb dicsőség, amit ember elérhet, ha harcban esik el. Aki ágyban hal meg, a Helben folytatja életét, aki azonban harcban, becsülettel, az a Valhallában kap helyet. Ez alapozza meg az istenek iránti tiszteletet, akik maguk is harcban halnak majd meg, amikor elérkezik a Ragnarök. Hogy pontosan mi fog történni, ki kivel küzd meg, és kire milyen sors vár, a skandinávok számára jól ismert a sagákból és a szkáldikus költészetből. A Völuspá – a völva jövendölése, az 1000 körül keletkezett Edda-versek első része – átíveli a régi istenek egész történetét a kezdetektől a Ragnarök idejéig, 65 versszakban. A Próza-Edda, amelyet Snorri Sturluson foglalt írásba mintegy két évszázaddal később, részletesen leírja, hogy mi történik a csata előtt, alatt és után.
A Ragnarökben az az eszkatológiailag egyedülálló, hogy az istenek próféciák útján előre tudják, mi fog történni, mikor és ki öl meg kit, még azt is tudják, hogy nem áll hatalmukban megakadályozni az eseményt, de így is bátran és merészen állnak a sors elébe. Tudósok szerint mindez azt jelképezi, hogy a rendezett világ (az Æsir) végül alulmarad a káosz és entrópia elkerülhetetlen erőivel (az óriásokkal) szemben.
A Ragnarök szó óészaki nyelven van, elemei a ragna, ami a regin ('istenek' vagy 'uralkodó hatalmak') részes esetű többes száma ('istenekéi'), és a rök, ami sorsot jelent. Előfordul Ragnarøkkr, Ragnarøk és Ragnarok alakban is (utóbbi a modern dán és norvég változat).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése