Igen, ezek egyszerre tombolnak bennem, mikor "apámra" gondolok.. Hogy miért van ott az idézőjel?! Azért van ott, mert szerintem az az igazi apa, aki neveli, segíti a gyermekét.. nem pedig az, aki semmibe veszi az egész családját és minden 2. nap részegen jön haza. Az igazi apa, nem attól apa, hogy havonta ad a gyermekének egy tábla csokit, és, akkor ő a mintaapa és akiről sírás nélkül nem tudok beszélni, mert gyomorgörcsöm van már akkor, mikor belegondolok, hogy némelyik berúgása alkalmával felakarta gyújtani a motorját az ajtó előtt, miközben én és húgom (5 és 3 évesen) bent aludtunk.. gyomorgörcsöm van attól, hogy egy ember, hogy lehet ennyire gusztustalan, szemét és igénytelen... igénytelen, mert 3 napon át aludt részegen a poros padláson, mert nem tudott lejönni onnan... gusztustalan azért, mert ez tűrhetetlen, a szemét jelző szerintem érthető.. és mindezek tetejében alkoholista... és tudom, nem kellene vele foglalkoznom, mert nem érdemli meg, de egyszerűen nem tud nem érdekelni a dolog.. eszméletlenül bánt.. még akkor is, ha már 8 éve nem velünk él, ez számomra hatalmas teher, ami egy életen át elkísér. Borzalmasan fáj, hogy nincs* apám, egyszerűen ez egy hatalmas lyukat hagy bennem, egyszerűen ez kezd elviselhetetlen lenni... hiába a boldogság, ami őszinte.. azért ott motoszkál az egész családban a fájdalom, amit ő okozott... Hát, mostmár nyilvánvaló, hogy miért írtam róla egy korábbi bejegyzésben gyűlölettel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése