Visszavágyom

Különös honvágy ült a szívemre, mióta itthon vagyok. Visszavágyom a kollégium falai közé, egyszerűen hiányérzetem van.. hiányzik az ottani lét és a barátnők / ismerősök. Oly furcsa ez az érzés, mert eddig nem gondoltam volna, hogy ennyire hiányozni tudnak valakik, különös. Egyedül érzem magam, pedig itt vagyok a szeretteim körében, mégis olyan, mintha idegenekkel lennék összezárva és mintha semmi nem lenne odakint, csak az van, ami lakáson belül van.

Nah és más is nyomja még a szívem. Cigarettázom és kávézom. Igen, a mindennapi stressz és idegesség rászoktatott.. megnyugvást hoz a cigaretta. Csak erről itthon nem tudnak... egyenlőre. Pedig tudom, hogy nem szabadna, mert asztmás vagyok kiskorom óta és mégjobban roncsolom ezzel a tüdőmet, de valahol bennem van a "csakazértis"-érzés. A kávé pedig felpörget a nehéz napokon. Kell mind a kettő a reggelhez és a mindennapokhoz.